| Készüljünk együtt Halloween ünnepére (?) |
| 2011. október 15. szombat |
|
Mindenszentekkor a katolikus egyház tanítása szerint azokról a szentekről emlékezünk meg, akik személy szerint nem szerepelnek a naptárban. Az utóbbi két században szinte teljesen összekapcsolódott ez az ünnep a halottak napjával, ráadásul az angolszász eredetű halloween is megjelent az ünnepek sorában. Magyarországon a mindenszentek és a halottak napja gyakorlatilag teljesen átfedi egymást, pedig a két keresztény fogalom nem ugyanazt jelenti.
Mindenszentek, ahol minden szent helyet kap
Mindenszentek (nov.1.) a katolikus egyházban egyfajta diadalünnep, ilyenkor azokról a szentekről emlékeznek meg, akik kimaradtak a naptárból. A pap díszes fehér miseruhát ölt és ünnepi misét tart. A halottakról a legtöbb vallás megemlékezik, a katolikus mindenszentekhez hasonló ünnep azonban nemigen létezik. A halottakra már az ókori Rómában is megemlékeztek, a katolikus egyházban az ünnep III. (Szent) Gergely pápa (731-741) nevéhez fűződik, aki a VIII. században november elsejére tette az ünnepet. A XI. században terjedt el, de csak három századdal később vált hivatalossá.
Halottkultusz és néphagyomány
A néphagyomány szerint mindenszentekkor és az utána következő halottak napján (nov.2.) hazalátogatnak a halottak. Ezért aztán sok helyen a régi időkben ilyenkor a ház összes helységében lámpát gyújtottak, plusz egy személyre terítették az ünnepi asztalt, vizet, kenyeret és sót helyeztek az asztalra, hogy ezzel ajándékozzák meg a hazatérő lelkeket.
Halloween és a kísértetek
Az ősi kelták Október utolsó napján, a szent tölgyfák alatt ünnepelték meg az óévet. Állatbőrbe öltözve hatalmas tüzet gyújtottak, s áldozatot mutattak be, hogy kiengeszteljék a szellemeket. Úgy vélték ezen a napon a szellemek és a halottak lelke visszatér a földre. Ugyanez a nap jelentette a "sötét korszak", vagyis a tél beköszöntét, mely számukra az éhezést, a hosszas nélkülözést jelentette. Később, a rómaiak hódításával sem tűnt el ez a pogány szokás, Samhain isten ünnepe, csupán keresztény formát öltött. Maga a "Halloween" elnevezés is innen ered (all hallows evening= mindenszentek éjszakája). Ugyanakkor Október 31. a protestánsok naptárában a reformáció, a jelképes megtisztulás ünnepét is jelenti.
Az Amerikába irányuló tömeges kivándorlás 1840 körül hozta létre a Halloween ünnepet. Ekkor az írországi burgonyaínség következtében ezrek vándoroltak ki az óceánon túlra, és magukkal vitték szokásaikat az Újvilágba.
Töklámpás és cukorka
Halloween elképzelhetetlen az édességet kéregető gyerekek nélkül. Ezt viszont nem az írek hozták. Ez keresztény szokás, amely már a kilencedik században is létezett. A korai keresztények november 2-ikán házról-házra jártak "léleksüteményért". Ezért cserébe imádkoztak a nagylelkű adományozó családjában elhunytak lelkéért. Ehhez kapcsolódott még az a hiedelem is, hogy a halál után a lelkek a pokol tornácára kerülnek (limbus), s az imádság hozzásegíti őket, hogy a mennybe kerüljenek.
Ami a tököt illeti, az eredetileg tarlórépa volt. Nem a kelta mitológiából, még csak nem is a keresztény hagyományokból származik, hanem az ír folklórból, pontosabban egy népmeséből. Ennek hőse rászedte az ördögöt. Felcsalta egy fa tetejére, aztán keresztet vésett a fa kérgébe, így az ördög nem tudott lemászni. Végül az egyszeri ember - bizonyos Jack - alkut kötött az ördöggel. Megállapodtak, hogy az ördög innen kezdve békén hagyja az embert, aki cserében leengedi a fáról. Hiába tűnt jó üzletnek, miután Jack meghalt, nem bocsátották be a mennyországba. Érthető: alkut kötött az ördöggel. De a pokolba sem juthatott be, hiszen átverte az ördögöt. Ekkor kapott az ördögtől egy égő zsarátnokot, hogy ennek fénye vezesse a sötétségben. Jack pedig a zsarátnokot egy kivájt répába tette. Amerikában azonban az ír bevándorlók azt konstatálták, hogy ott van tök bőségesen, így Jack mesebeli lámpása répa helyett a kivájt tök lett.
Halloween nálunk és Amerikában
Magyarországon október utolsó napja inkább szomorú, emlékezéssel teli nap. Maga a Halloween pedig csak jelmezbálként ismert. Ugyanakkor Amerikában a Halloween a gyermekek által egész évben várt esemény. Hagyományosan - a kelták szokásának megfelelően- szellemnek, boszorkánynak vagy fekete macskának öltöztek, s szüleik kíséretében járták a házakat, ahol édességgel vagy gyümölccsel jelképesen kiengesztelték őket.
Ma már ez az ünnep olyan szinten amerikanizálódott, hogy inkább jelmezbálra hasonlít, mint az ősi ünnepre. A gyerekek inkább kedvenc mesehősükről, vagy egy-egy filmcsillagról mintázott jelmezt öltenek magukra. Persze a töklámpás elengedhetetlen kellék, e nélkül nincs is igazi Halloween.
Magyarországon nem vált ünneppé, a bazárok termékein kívül nem lehet komoly nyomát találni az ünneplésnek. Az iskolákban nem jellemző a gyermekek beöltözése ezen a napon, és nem osztogatnak cukrot az osztályokban. Néhány helyen ugyanakkor bizonyára partikat rendeznek; az udvart, a házat túlvilági hangulatúvá varázsolják, majd különféle jelmezekbe öltözve mulatoznak. Népszerű szórakozás ilyenkor az almahalászat, melynek célja egy vízzel teli vödörből szájjal kiszedni az almát.
Már nálunk is egyre többen követik a hagyományos szokásokat. Sokan vásárolnak tököket, amit aztán saját maguk faragnak ki lámpásnak, mások pedig kész Halloween relikviákat vesznek, mert már mindenféle kellék kapható a piacon.
Tippek:
Ha tetszett a cikk, oszd meg a barátaiddal is: |
Halloween ünnepe ma leginkább az amerikai filmeket juttatja eszünkbe. A kisgyerekek boszorkánynak vagy szellemnek öltözve járják a házakat, ahol friss gyümölcsöt, vagy édességet kapnak ajándékba. Ez a szokás hosszú évtizedek alatt alakult ki, azonban maga az ünnep évszázadok óta létezik.
Köszönjük ezt a nagyszerű összeállítást!