Téli problémák a szobanövényekkel |
2011. január 16. vasárnap |
A tél sok megpróbáltatásnak teszi ki a szobanövényeket. A zömmel trópusi vidékekről származó levéldísznövények rosszul tűrik a száraz, meleg szobai körülményeket. Az otthonunkban élő szobanövények többsége a téli időszakban pusztul el. Ennek sokféle oka lehet, ám némi odafigyeléssel és a problémák helyes kikövetkeztetésével mérsékelhetjük a veszteségeket.
Miért a tél a legkritikusabb hónap?
Ekkor ugyanis a mesterséges körülmények miatt a növényt érő környezeti tényezők intenzitásának arányai teljesen felborulhatnak. Egy szobaablakban tartott dísznövény például - a lakás 22 °C átlagos hőmérsékletét figyelembe véve - hőmérsékleti szempontból kora nyári időszakban érezheti magát. Ám fény szempontjából telet érzékel, hiszen kint rövidebbek a nappalok, hosszúak az éjszakák, kevesebb a fény, aminek bejutását még az ablak üvege is csökkenti. Ebből következnek a növekedési zavarok, aminek folytán legyengülő növényeink sokkal kevésbé lesznek ellenállók a betegségekkel szemben.
Mire kell odafigyelnünk?
Télen a rövid és fényszegény nappalok elsősorban a virágzó cserepeseknél (fokföldi ibolya, szobai ciklámen, szobai azáleát, csuporka, papucsvirág), illetve a tarka lombú levéldísznövényeknél (csüngő fikusz fehérrel mosott levelű fajtái, tarka levelű könnyező pálma) okoznak gondot. Ezeket, ha lehet nem, vagy csak kissé fűtött (15 °C-nál hűvösebb), de egész nap fényes, északi vagy déli helyiségben tartsuk. A páraigényes növényeket, páfrányokat, orchideaféléket (Tillandsia) erre az időszakra helyezzük át az ablakkal rendelkező fürdőszobába vagy a konyhába.
Néhány szobanövény kifejezetten jól tűri a száraz, meleg, fényszegény körülményeket. Ilyen az anyósnyelv (Sansevieria), a rákvirág (Aglaonema), a pletyka (Tradescantia), a sárkányfa (Dracaena) és a filodendron, illetve a kaktuszok és a pozsgás levelű növények (Sedum, Euphorbia, Haworthia, Peperomia, Aloe). A broméliafélék (Guzmania, Neoregelia, Aechmea) is jól megélnek télen a túlfűtött lakásokban, ha levéltölcsérüket rendszeresen feltöltjük vízzel.
Párásítás a növényeknek
A szobai dísznövények a száraz levegőtől is szenvednek. Télen használjunk párologtatót, vagy helyezzünk a fűtőtestre vízzel telt edényt. Az sem baj, ha a szobában szárítjuk a ruhákat, amelyek szintén párásítják a levegőt. Ezzel nemcsak szobanövényeinknek, hanem magunknak is jót teszünk. A virágcserepek alá helyezzünk még egy, a szokásosnál nagyobb alátétet, amelyet mindig töltsünk fel vízzel, hogy a növény környezetében páradúsabb legyen a levegő.
A téli időszakban a szoba napfényesebb részében alakítsunk ki zöld sarkot, amelyben egymás mellett több növényt helyezünk el. Folyami kaviccsal, vagy agyag-granulátummal töltsünk meg egy nagy tálat, és cserepestől helyezzük el benne a növényeket. A kavicságyat rendszeresen töltsük fel vízzel. A növények párologtatásukkal kedvező mikroklímát alakítanak ki maguknak és egymásnak.
Szobanövényeinket időnként permetezzük (spricceljük) le tiszta, forralt, és szobahőmérsékletűre hűtött vízzel, vagy desztillált vízzel. A permetezéssel nem csak a páratartalmat növeljük, hanem a port is lemossuk a növényről, és szabaddá válnak a légzőnyílások. Azonban a párásítást sem szabad túlzásba vinni, mert a meleg lakásban kedvező környezetet teremt a gombakártevőknek.
A növények öntötése, szellőztetése
A szobanövények tartásánál nemcsak télen, de egész évben ügyeljük arra, hogy hideg csapvízzel ne öntözzük őket. Várjuk meg, amíg az öntözővíz szobahőmérsékletűre melegszik, és csak akkor adjuk a növények. Télen általában ritkábban kell öntöznünk, ám a fűtött, száraz levegőjű szobában heti egy alkalommal mindenképpen adjunk vizet a növényeknek. Télen a túlöntözéssel is elpusztíthatjuk a szobanövényeket, ezért rendszeresen ellenőrizzük a cserépföld nedvességi állapotát, és attól függően döntsük el, hogy kell-e vizet adnunk vagy sem. A tápoldatozást a téli hónapokra elhagyhatjuk. Szellőztetni télen is kell, de vigyázzunk arra, hogy ne közvetlenül a növényekre nyissuk rá az ablakot. Természetesen a legjobb gondoskodás mellett is előfordul, hogy néhány levél szárad, illetve satnya, színtelen hajtások fejlődnek. Ezeket távolítsuk el a növényről.
|