Ki az, aki a sziklakert szó hallatán nem a kert legszebb helyén lévő, szemet gyönyörködtető, növényekkel beültetett kerti részletre gondol? Ki az, aki nem szeretne magának legalább egy ici-pici kis sziklakertecskét is?

  Megszületik az elhatározás: Legyen sziklakert! Milyen jól fog mutatni a ház előtt, a terasz előtt, a lépcső mellett stb.  Ezen felbuzdulva, elkezdenek beszerezni minden féle - fajta követ, kavicsot, sódert, színben és anyagában különböző köveket. 
  A tűzép telepeken sokfélét lehet kapni, és legyen jó változatos, izgalmas, lendületes, mindegyikből kell venni. Az otthon már előre elkészített földkupacba aztán ide - oda elhelyezzük a köveket, a tetejére lehetőleg egy csúcsos, kiemelkedő darabot. Végül, véletlenszerűen növényeket is ültetnek a különféleképp lerakott kövek közé, majd az egészet leterítik fenyőkéreggel, és kész a pompás sziklakert. Ismerős?

  De azzal ugye mindenki tisztában van, hogy ez NEM sziklakert. Ez pontosan az, aminek látszik, egy földkupacra összevissza pakolt kőgyűjtemény, melybe növények vannak beültetve. A sziklakert ennél több.

A hely megválasztása

  A köztudatban a sziklakert csak és kizárólag napos helyen lehet, mert árnyékban nem nőnek virágok a sziklák között. Ez nem így van. Az árnyékos területeken is nőnek növények, ők az árnyéki sziklakertbe valók. Vagyis, el kell dönteni, hogy a kertünk melyik részére telepítjük, és az napos, vagy árnyékos helyen fekszik.

  Ha nincs természetes rézsűnk, akkor a dolgunk nehezebb, de megoldható. Azonban törekedjünk arra, hogy a mesterséges dombocskánk illeszkedjen a környezetbe, ellenkező esetben nem kelt természetes hatást, és mesterkéltnek tűnik.

  A természetes hatású sziklakibúvás megjelenítéséhez nincs szükség földhegyre. Bármilyen kis kiemelkedést használhatunk erre, ha ez nincs, emelhetünk támfalat, vagy egy egyszerű földhalmot. A földkupac ne legyen se túl meredek, se túl magas. A sziklatömböket be kell építeni a földhalomba, nem elég rátenni, a természetes rétegződés kell utánozni. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a sziklatömb 1/3-a látszódjon csak ki kb.

A takaró föld jó vízáteresztő képességű legyen, nem szükséges tápanyagban gazdagnak lennie.

Növények kiválasztása

  Jelenleg rengeteg sziklakertiként árult növény van kereskedelmi forgalomban. Nincs is ezzel semmi baj, ha tudjuk, mit szeretnénk, és annak mik az igényei. Ne ültessünk túl sűrűn őket. A növények térigényének megítélésekor mindig tartsuk szem előtt az ültetendő növény kifejlett méretét. Ezt az egyes növények leírásaiban mindig megtaláljuk.

  Ne tévesszen meg senkit a vásárolt példány aktuális nagysága, egy 10 centis dugványból egy év alatt 50 centi magas és ugyanilyen széles növény fejlődhet, és ha nem vigyázunk elnyomhatja túl közel ültetett gyengébb társait. Nagyon fontos, hogy ismerjük az ültetendő növények igényeit annak érdekében, hogy azok a sziklakertben a nekik legmegfelelőbb (fényviszonyok, vízháztartás) helyre kerüljenek. Beültetés után minél hamarabb alaposan öntözzük be a növényeket.

Talajtakarás, díszítés

  Ez a gyakran kifelejtett befejező lépés tulajdonképpen az építés részét képezi, célszerű azonban a növények betelepítése után elvégezni. A sziklák között kilátszó talajkeveréket egy 2-3 cm vastag apró szemű murvaréteggel, kőzúzalékkal takarjuk, körülvéve a növényeket is. Ez a takarás számos célt szolgál.

  Először is a kőzúzalék alkalmazásával egy esztétikusabb sziklakertet kapunk, amely még inkább egy egységes, földből kiemelkedő, repedezett szikla benyomását kelti.

  Másrészről a murvaréteg mulcsként működik, visszatartja a magról kelő egynyári gyomokat és nem engedi gyorsan kiszáradni a talajt. Sok sziklakerti növény nem szereti, ha levelei a nedves talajjal érintkeznek, a kőzúzalék ezt a problémát is megoldja.

  Végül, de nem utolsó sorban, a murvaborítás anélkül engedi át magán az esővizet, hogy annak talajt tömörítő hatása érvényesülne. Nagyon fontos, hogy a kőzúzalék színe teljesen megegyezzen a felhasznált szikla színével, különben megbontja a sziklakert harmóniáját. Célszerű egyazon helyről beszerezni mindkettőt.

Évelő növények 35 cm alatt

• Ajuga reptans - Indás ínfű
• Alyssum saxatile, montanum - Ternye
• Anacyclus pyrethrum - Törpe százszorszép
• Androsace sarmentosa, sempervivoides - Gombafű
• Aquilegia flabellata - Harangláb
• Arabis caucasica - Ikravirág
• Arenaria purpurescens, montana - Homokhúr
• Armeria maritma - Tengerparti pázsitszegfű
• Aster alpinus Goliath - Havasi őszirózsa
• Campanula carpatica Kárpáti harangvirág
• Campanula cochleariifolia - Törpe harangvirág
• Campanula glomerata - Csomós harangvirág
• Campanula portenschlagiana - Dalmát harangvirág
• Cerastium tomentosum - Molyhos madárhúr
• Chrisanthemum weyrichii - Kamcsatkai margitvirág
• Dianthus Arctic Fire - Mezei szegfű
• Draba aizoides - Havasi daravirág
• Gypsophylia repens Rosea - Havasi fátyolvirág
• Helianthemum - Napvirág
• Helleborus orientalis - Keleti hunyor
• Helleborus purpurescens - Pirosló hunyor
• Hepatica nobilis - Májvirág
• Hypericum olympicum - Törpe orbáncfű
• Leontopodium alpinum - Havasi gyopár
• Linum flavum Compactum - Sárga len
• Pulsatilla vulgaris - Leánykökörcsin, kökörcsin
• Saponaria ocymoides - Gyepes szappanfű
• Sedum acre Aureum - Sárga levelű borsos varjúháj
• Sedum anacampseros - Heverő varjúháj
• Fodros levelű varjúháj
• Sedum spurium Purpurteppich - Kaukázusi varjúháj
• Sedum spurium Tricolor - Tarka levelű varjúháj
• Sedum tatarinowii - Kínai varjúháj
• Sempervivum - Kövirózsa
• Silene acaulis - Habszegfű
• Veronica repens - Kúszó veronika
• Viola calcarata - Sarkantyús árvácska

Fajtaválaszték

  A sziklakertben mindenekelőtt azon szárazságot kedvelő fajták számára kínálkozik jó hely, amelyek ráadásul még kevés tápanyagot is igényelnek. Nagy a választék, ugyanis a legtöbb honos növénynek mostanra nemesítettek törpe, azaz alacsony változatot is. Így mindenki megtalálhatja az ízlése szerinti legmegfelelőbb növényt.

  A párnás növésű fajták fõként az ágyásszegélyeken vagy a rézsűkön szeretnek, de a sziklakertet is nagyon kedvelik. A sziklakertek támfalain – amelyek melegek – kifejezetten jól fejlődnek hajtásaik.

  A ternye (Alyssum) és az ikravirág (Arabis) pázsitszerűen betölti maga körül a szabad helyet, és a sziklakertet egy tenyészidõ alatt összeköti a szomszédos ágyással vagy gyeppel. A pázsitviola (Aubrieta) valamivel magasabb, de szintén gazdagon hajt, és könnyen betölti maga körül a helyet.

  A sziklakertből nem hiányozhatnak az olyan ágyásévelők sem, mint a zergevirág (Bergenia) és a szívvirág (Dicentra). Ezek már magasabb, bokros fajták, és virágjukat hosszú, vékony száron hozzák, de a levelek párnaszerűen terítik be a számukra kijelölt helyet az ágyásban.

  Ugyancsak talajtakarónak számít a püspökvirág (Epimedium) és a keltike (Corydalis), amelyek kora tavasszal nyílnak. Akár fák alá is ültethetők, de sziklakertben is szépen fejlődnek, főleg kora tavasszal mutatósak, amikor még kevés a virág.
A lángvirág (Phlox), a hérics (Adonis), a kőtörőfű (Saxifraga) és más kis virágú, alacsony termetű fajták különösen jól érvényesülnek a kissé magasított helyen.

forrás