Idén egy csapásra, különös kegyetlenséggel köszöntött be az ősz. Hamarosan az első fagyok figyelmeztethetnek arra, hogy a nyáron az erkélyen, kertben tartott szobanövényeinket vissza kell vinnünk a lakásba. Remélhetőleg megerősödtek ez után a szeszélyes nyár után... Mielőtt bevinnénk a lakásba, vizsgáljuk át őket alaposan!

 

Nézzük meg a cserepüket!

  Ha mohos és nyirkos, keféljük le! Nagyobb növényeinknél cseréljük le a felső földréteget a megfelelő típusú friss földre, esetleg tegyünk rá egy réteg humuszt - mindkettőt könnyen beszerezhetjük a kertészeti szakboltokból.

  Ha a növény végképp kinőtte a cserepét, ültessük át! Ehhez nem az őszi időszak a legalkalmasabb, de ha a növény valóban nem fér el rendesen a cserépben - ennek jele például, hogy kilógnak a gyökerei a cserép alsó nyílásain -, akkor jobb, ha átültetjük. Művelet közben ne nagyon bolygassuk a a gyökérzetet, de 3-4 szálat szabadítsunk ki a földlabdából, hadd vegye észre a növény, hogy újra van helye. Csak egy-két mérettel válasszunk nagyobb cserepet - sok növény jobban virágzik, ha kissé szűken van. 

  Lehetőleg azonos anyagú cserépbe ültessük, mint amiben korábban volt. Az agyag- és a műanyagcserépnek ugyanis más a víztartási tulajdonsága, ezért váltás után másképp kell locsolnunk a növényt. Ha eddig jól fejlődött a helyén, neki is szerencsésebb a megszokott megoldás, rólunk nem is beszélve.

  Ha agyagedényt választunk, áztassuk be a cserepet ültetés előtt, mert különben az agyag a gyökérből is elszipkázza a vizet a növényünk elől!

Nézzük meg a növény levélzetét is!

  Ha elszáradt részeket látunk, vágjuk le, ha porosak a levelek, mossuk át őket lágy vízzel. Ha a leveleken kártevők nyomait látjuk, szakszerűen kezeljük a növényt! Ha nem tudjuk azonosítani a kártevőt, vigyunk el egy levelét a kertészeti szakboltba - ott szaktanáccsal segíthetnek nekünk. A fűtési időszak beköszöntével, különösen az atkafélék szaporodnak gyorsan a száraz levegőn, ezért én - bár belátom, hogy nem ortodox az álláspontom - behordás előtt mindig felszívódó atkairtó szerrel kezelem a növényeimet. Természetesen a dobozon lévő előírások gondos betartásával.

  Mérjük fel a növénykarókat is, már ha vannak: elbírják-e a nyáron remélhetőleg szépen megerősödött növényünk súlyát. Ha nincsenek, gondoljuk át, hogy nem kellenek-e.

  Léteznek olyan növények, amelyek virágzásához nélkülözhetetlen a hideghatás. Tipikusan ilyenek a hagymások is. Ha tehát amarilliszt szeretnénk hajtatni a télen, hagyjuk egy kicsit tovább odakinn. Általában 5 fok körüli hideget igényelnek pár héten át a virágképződéshez - ha az időjárás változékonyabb, és akad hely a hűtőben, ott is elhelyzhetjük őket.  

Vissza a szobába!

  Mikor a növényeket újra visszahelyezzük, a hely ismertsége mellett egyéb tényezőket is vegyünk figyelembe. Például hogy jól elférjen, ne kerüljön huzatba, se túl közel a fűtéshez a növény. Legjobb szobahőmérséklet az átlagos növény számára a 18-20 fok, és az is fontos, ne legyen túl nagy a hőmérséklet-ingadozás.

  Vannak olyan növények, amelyeket sötétségtűrőként árulnak, tapasztalataim szerint azonban télen mindről kiderül, hogy egyáltalán nem tűrik jól a fényszegény viszonyokat. Tegyük tehát minél közelebb a fényhez, az ablakhoz, és lejjebb ezeket! A padlószinthez közelebb ugyanis több fényt kapnak.

Locsolás a fűtési szezonban

  A fűtött lakásban alig kell kevesebbet locsolnunk, mint nyáron. A növényeknek ugyanis nem tudunk ilyen körülmények között pihenőidőszakot   biztosítani. Minél melegebb helyen telel a növény, annál gyakrabban kell locsolnunk, és ha dúsabb a levélzete, többet párologtat, tehát még több vizet igényel. Figyeljünk persze a szokásos jelekre, és ne locsoljuk túl növényeinket!

  Az egyenletes lakáshőmérsékleten a fényszegénység és a fűtött levegő szárazsága jelenti a különbséget tél és nyár között. A fény hiánya különösen megviseli növényeink nagyobb részét. Mindkettőn segíthetünk - párásítással és viráglámpával. Az előbbire legegyszerűbb megoldás, ha növényeinket csoportokban helyezzük el, így mintegy egymás számára párologtatnak. További lehetőség a fűtőtesten elhelyezett párologtatóedény, de a növény cserepét is nedves kavicságyra, esetleg kerámiagolyókra helyezhetjük, sőt használhatunk elektromos párologtatót is. Azt azonban sose felejtsük el, hogy az intenzívebb párologtatással párhuzamosan kevesebbet kell locsolnunk!
A viráglámpa jobb megoldás, mert spektruma közel áll a napfény spektrumához. Sok gyártó kínál ilyen lámpát, legegyszerűbben és leggazdaságosabban akvarisztikai szakboltban juthatunk hozzá.

Rövidnappalos növények

  A sötét őszi-téli időszakban mindig tartsunk virágzó növényt a lakásban! Jókedvre derít, feldobja a hangulatot. Természetes úton ilyenkor az úgynevezett rövidnappalos növények virágzanak, például a korallvirág, a karácsonyi kaktusz vagy a mikulásvirág.

 
  Manapság azonban bármilyen növényt virágzásra késztetnek a kertészetek - arra vigyázzunk csak, hogy ősszel a növények kevésbé alkalmazkodóképesek, tehát a drága és nagy méretű növények beszerzését inkább tavaszra időzítsük!

forrás