A kert tervezéséhez a január-február a legjobb időszak. Ne sajnáljuk az időt, használjuk ki a pihenés időszakát, hisz most még van lehetőségünk a meglévő terven módosítani, javítani, változtatni, vagy újratervezni. Vegyünk papírt, ceruzát, kertészmagazinokat, katalógusokat, szakkönyveket, és papíron kezdjünk hozzá álmaink megvalósításához.

    Ha valaki kertes házat épít vagy vásárol magának, a terület nagyságával különösen nem szoktak foglalkozni, a  hirdetésekben csak egy területet jelző szám szerepel. Vásárlás esetén,  legtöbbször azt kell átvennünk, amit az előző tulajdonosok otthagytak.  Ha saját magunk építettjük fel házunkat, teljesen elölről kell kezdeni a  kert kialakítását. Már a ház elkészültekor visszamaradó felvonulási  terület is kínál alakítási lehetőséget. A szintkülönbségek, kilátások a  távoli környezetre vagy akár csak a szomszédos fa alakja jelentős lehet  számunkra, mert ezeket beépíthetjük a saját végső terveinkbe. A kert már  meglévő növényzetét is vegyük figyelembe.

  A ház fekvése a kert kialakítása tekintetében igen nagy  jelentőségű. Csak kevés olyan fekvés létezik, amely leküzdhetetlen  akadályt jelent a kerttervezésben, és többnyire az adottságok helytelen  értékelésén múlik, ha a kert a későbbiekben nem elégíti ki az  igényeinket.

  Az éghajlati viszonyokról nem hiszem, hogy különösebben  sokat kellene beszélni, hisz egy mediterrán éghajlatú területen, és egy  esős, csapadékos, hűvösebb területen más - más növények érzik pompásan  magukat.

  Egyéb korlátok:  figyelembe kell venni, a kialakított kert későbbi fenntartásának  költségeit. Az, hogy mennyit tudunk, és akarunk költeni, egyértelműen  meghatározza a terv léptékét és összetettségét. Meg kell gondolnunk,  hogy szilárd burkolatú utakat, járdákat szeretnénk, vagy zúzottkavics,  fenyőkéreg stb. lesz erre a célra felhasználva. Kompromisszumot kell  kötnünk, hogy kerti tavat, vagy szilárd burkolatú pihenő helyet  szeretnénk, esetleg mindkettőt.

  Tervezéskor, sokat lendít a dolgon, ha a kertet egységes,  egészként tervezzük meg, még akkor is, ha nem tudjuk az egész tervet  egyszerre megvalósítani. Így idővel, megépíthetjük a kerti tavat, a  sziklakertet, a pergolát. Ha nincs előttünk egy átfogó terv, könnyen  előfordulhat, hogy kertünk véletlenszerű, egymáshoz nem kapcsolódó  elemekből áll majd, ezért toldozott - foltozott hatást kelt.

 Az  összképet a kertépítés során felhasznált anyagok színe, anyaga, de  legfőképp a növények szabják meg, csakúgy, mint a hangulat, amit  keltenek.        

     Az egységességet úgy is megteremthetjük, hogy kiválasztunk  egy témát, mely végigvonul a kerten. Ez lehet egy anyag, mondjuk a vörös  tégla, mely előfordul a gyep szegélyeként, a kerti ösvény burkolatán, a  kerti tó pereménél.

  Fontos, hogy a szomszédos falak, kerítések épületek anyagait  is vegyük figyelembe, például a pergolát olyan színűre pácoljuk vagy  fessük, mint amilyen a ház ajtó- vagy ablakkeretei. Kerüljük az  ideiglenes megoldások állandósulását: majd lefestjük a rozsdásodó  pergolát, majd lecseréljük a kék bálazsineggel összekötött ismeretlen  funkciójú vasrudat stb...

    A kert végső sikerét azonban az határozza meg, hogy mennyire vagyunk elégedettek az eredménnyel. Ha nekünk tetszik a  kiszuperált gyerekágy műanyag-bevonatos rácsaiból készült kis kerítés a  virágos ágyásnál, és még tökéletesebb legyen a hatás egy-két neoncsővel  megtoldva, esetleg a névnapi csokrokról leszedett kunkorodó kötözőkkel  tarkítva, akkor számunkra az lesz a tökéletes. 

Új kert építése

  Kimondottan  vonzó feladat, tele kihívásokkal, hogy az első kapavágástól kezdve  minden a mi munkánkat dicséri. Jókora adag türelemre lesz szükség, mire  elkészül, és "beáll" a kert. Gyakran előfordul, hogy nem áll  rendelkezésre elegendő anyagi fedezet. Előnyös lehet, ha várunk egy  kicsit, és nem akarunk azonnal dönteni, hogy hova mit ültessünk. A  kertek legszebb részei ugyanis csak bizonyos idő elteltével alakulnak  ki. Az viszont fontos, hogy az egésznek a terve meglegyen a fejünkben,  vagy akár papíron, hogy a megszerzett növényeket rögtön a helyükre  ültessük.

  A legegyszerűbb, ha az első évben zöldtrágyázással kezdünk,  majd a második évben próbálunk meg minél nagyobb területen gyepet  kialakítani. Ezek után fokozatosan alakulnak ki a cserjék, rózsák,  díszfák és a többi növény számára alkalmas helyek. Fontos, hogy a  kövezett utakat, szegélyeket, lépcsőt, kiemelt ágyást lehetőleg a  beültetések előtt készítsük el.

Meglévő kert átalakítása

  Ha  egy benőtt, régebben beültetett kert kerül a birtokunkba, valószínű,  hogy több hátránnyal kell majd számolnunk, bár kétségtelen, hogy meglesz  a saját atmoszférája. Itt is célszerű, hogy az elő évben csak figyeljük  a kertet, hogy szépen, lassan ki tudjon alakulni - mi az, amit meg  akarunk tartani, mi az, amit feltétlen meg kell szüntetni. A hatalmasra  nőtt fenyőfák az erdőkben, az utak mentén csodásan mutatnak, de egy  kertvárosi előkertben nem biztos, hogy ez a legcélszerűbb választás,  mivel nem csak nyáron árnyékol, hanem télen is, ráadásul szinte semmit  nem lehet alá ültetni a sekély gyökerek miatt.

  Az arra érdemes növényeket azonban meg kell menteni. Ez nem  feltétlen a kiásásukkal, becserepezésükkel, illetve átültetésükkel jár,  hanem a leendő kertünket már ezekhez a növényekhez kell igazítanunk.

Kert stílusok

Formális

Általában mértani, fő elemei az egyenes vonalak, a szimmetria és a  mértani alakzatok, a díszítő elemek ellenpontozásra szolgálnak.

Jellemzően  nem használnak sokféle növényt, mint a lenti példa is mutatja, ez a  beültetés 6 különböző növény felhasználásával készült, ezek ismétlődnek  mértanilag tökéletes formában.

Kötetlen formájú

Tájképi stílus, lágy, ívelt vonalak, természetes formák a jellemzők a díszítő elemek beépülnek, beolvadnak, kiegészítik a teret.

Természthű

Természetes anyagok felhasználásával készül, minden további kertészeti  beavatkozás a flóra és fauna szempontjainak van alárendelve.

Lakó és családi kert

Több funkciónak kell megfelelnie, hogy a családban élő generációk elképzeléseik szerint tudják majd használni.

  Mindegyik  stílusnál fontos, hogy meglegyen a lakóépület - kert közti harmónia.  Igazodni kell a ház építészeti jellemzőihez, a telek fekvéséhez, a  közvetlen környezethez. Igyekezzünk megteremteni a kert jobb - bal  oldalának, az elő és hátsó kertnek az összhangját és egyensúlyát.

 Általánosság: először a főbb körvonalakat vázoljuk fel és alakítsuk ki, majd ezt követően fokozatosan haladjunk a részletek felé.

Szempontok

  Legfontosabb, hogy vegyük figyelembe a talaj és a fényviszonyokat (árnyékos vagy napos a kert), a növényméreteket, a virágzási időszakot és a növények színvilágát. Azok a növénycsoportok a mutatósak, amelyek megközelítően azonos viszonyok közül származnak.

  A növényeket tudatosan  kell elhelyezni. Az épület közelébe a legtöbb gondoskodást igénylőket, a  legmutatósabb fajokat és a fagyérzékenyeket ültessük. Ilyenek a színes  lombú, a szeldelt levelű, valamint az érdekes ágrendszerű fajok.

  A  kert fekvése meghatározza, hogy ágyásaink milyen szögből mennyire  láthatók. A minden oldalról körbejárható ágyásban a magas növények  középre, míg az alacsonyabbak a szélekre kerüljenek.

  A  cserje- és évelőterületek vagy bokrok nagyságával egyenes arányban nő a  fenntartás igénye, tehát több munkánk akad a gyomlálással, az  öntözéssel, a metszéssel. Sokszor érdemesebb az igényeinkhez jobban illő  egyszerűbb megoldásokra törekedni. Minél szebb és gazdagabb a kert,  annál több munkát igényel.

  Ha  az ágyás a cserjecsoport, esetleg fal elé kerül, akkor a magasabb  növények helye hátul van, mivel a háttérbe ültetett magas növények a  terület határát jelzik..

  Az egyedül álló, szoliter növények szerepe, hogy magukra  vonják a figyelmet, ezért a kert kiemelt pontján kapjanak helyet. Ezek  szépen mutatnak útkanyarulatban, nyírott gyep közepén. A legmutatósabb  fajtákat tegyük az ilyen kiemelt helyre.

  A   növények kiválasztása elsősorban terveinktől függ, és attól, hogy milyen  növényeket kedvelünk. Kertészeti szempontból viszont a talaj szerkezete  a döntő.

  A hazai talajok zöme meszes. A középkötött, kissé meszes talajon a legtöbb növény jól érzi magát.

Éghajlat és mikroklíma

  A növények megjelenéséből és eredeti  helyük ismeretéből is következtethetünk arra, milyen feltételek között  fejlődhetnek eredményesen. A nagy levelű fajok általában árnyékos helyről, míg a szúrós, keskeny levelűek napos, száraz helyről származnak. A helyesen kiválasztott növényekkel különböző éghajlati viszonyok növénytársulásainak hangulata idézhető.

  Alpesi jellegű kertrészt hozhatunk létre a kert északi oldalán  fenyőkkel, karcsú nyírfával, a gyepbe ültetett kora tavaszi évelőkkel. Védett  fekvésű napos helyeken a mediterrán kert hangulatát idézhetjük a hosszú  tűlevelű fenyőkkel, a keskeny, felfelé törő ciprusokkal, az ernyős  koronájú fákkal és az illatos félcserjékkel.

  A fák árnyéka ugyancsak gondot  okozhat. Az akác, a dió, a gesztenye, a bükk és a hárs alatt igen kevés  növény marad meg. Ezen kevesek közé tartozik a mahónia, a bukszus, az  árnyékliliom, a sárgaliliom és a tiszafa.

  A  növények kiválasztása mellett csoportosításuk is figyelmet igényel. A  válogatásnál a növény fejlődési jellegzetességeit és az életciklusát is  figyelni kell:

•  A kerítés tövébe ültetett kis virágú, kis levelű növények a térérzetet növelik, vagyis úgy tűnik, hogy nagyobb a kertünk. A nagy virágúak, nagy levelűek viszont „közelebb hozzák” a kerítést.
•  A különleges alakú, csüngő vagy  oszlopos koronájú, illetve mintás levelű fák nyugodt, egyszerű háttér  előtt érvényesülnek igazán.
• A tarka vagy szeldelt levelű növényekből egy helyre csak egy fajt ültessünk. A csüngő, csavart ágú vagy oszlopos fajták együttes alkalmazása szintén zavaró lehet.

A külalak mellett ismernünk kell a növény növekedési ütemét is:

• A gyorsan növő fajok idővel ránőnek a szomszédságukban élő gyengébb, kisebb példányokra.
• A magasra törő fajok (gyöngyvirágcserje, jezsámen) alacsonyabb növényekkel jól társíthatók.
• A lehajló vesszőjűek (jázmin, japánbirs, madárbirs) viszont elnyomják kisebb szomszédaikat.
• A  tarackoló fajok, gyorsan növő, burjánzó fajták (törpemandula, orgona) is  csak a náluk magasabb szomszédokkal férnek meg, vagy önállóan,  szoliterként ültessük őket.

 Színek a kertben

• A  sötét lombú növények elé (babérmeggy, bangita, tiszafa) világos  színűeket ültessünk. Ezek lehetnek tarka levelűek (kúszó kecskerágó,  japánsom, tarka rózsalonc) vagy világoszöld levélszínűek (pimpó, jázmin,  tarackos som, japánlonc.
• Világos fal előtt az erőteljes színek jól érvényesülnek. Ezzel szemben a  pasztellszínű virágok sötét falak vagy cserjecsoportok előtt  érvényesülnek a legjobban.
• Általában  elmondhatjuk, hogy a színes összeállítások egyszínű háttér előtt  mutatósak. Ha a háttér rendezetlen, törekedjünk egyszínű kiültetésre. A  meleg színek közelinek tűnnek, míg a hideg színek háttérként alkalmazva  térérzetünket növelik. Példák bevált színkombinációkra: sárga-piros-kék,  lila-narancssárga-zöld, rózsaszín-világoskék, lila-rózsaszín,  sárga-fehér, piros fehér.

 forrás, képek

Ha tetszett a cikk, oszd meg a barátaiddal is: