advert 1
advert 2
advert 3
Népek karácsonya
2010. december 26. vasárnap

  Hogyan ünneplik a karácsonyt a világ számos országában? Mit tesznek a fa alá, milyen ételeket esznek, hogyan díszítik otthonukat és milyen hagyományaik vannak a körülöttünk lakóknak?

 

 

 

 

 

  Ausztriában a bécsi utcákon karácsonyi zene szól, a főtereken óriási karácsonyfákat állítanak. December 16-ától a Bécsi Szimfonikusok karácsonyi koncertsorozatát élvezhetik az érdeklődők. Ugyanúgy 24-én ünnepelnek, a fát is aznap díszítik, olyankor a nagyszülők sétálnak a gyerekekkel. A városok és falvak ünnepi díszbe borulnak. Bécs híres a "kis Jézus búcsúja" nevű karácsonyi búcsúról. A városháza körül elterülő varázslatos karácsonyi parkról, ahol a rengeteg játék és színes program mellett jégpálya és kisvasút várja a gyerekeket, akik, mielőtt a vonatra felszállnak, levelet írnak a Jézuskának.

 

A bécsi "kis Jézus búcsú". via

 

 

  Németországban az utcákat és üzleteket itt is korán feldíszítik. December 4-én, Borbála napján a vázákba aranyesőágakat raknak, amelyek karácsonyra kivirulnak. Szentestére feldíszítik a fát, megajándékozzák egymást, a gyerekek úgy hiszik, a Karácsonymanó lepte meg őket. A karácsonyi asztalon sok helyen ott a libasült vöröskáposztával, krumplival és a püspökkenyér. A gyerekek január 6-án királynak öltöznek, és így járják az utcákat.

 

 

  Csehországban úgy tartják, hogy szenteste csodák történnek, ezért az éjszaka megsúghatja a jövőt. Karácsonykor a Mikulás hozza az ajándékokat, az ő érkezését a gyermek Jézus jelzi kis csengettyűjével.

 

 

  Szlovákiában az adventi koszorú első gyertyájának meggyújtásakor kezdetét veszi a karácsony. A gyerekek kíváncsian várják december 6-át, amikor a felnőttek sok családban ördögnek, Mikulásnak, angyalnak öltöznek, és átadják az ajándékokat. A gyerekek verset mondanak, énekelnek, így köszönve meg a Mikulásnak az ajándékokat. Karácsony este karácsonyfát állítanak, amit rendszerint együtt díszít az egész család. Este a vacsora után, amelynek elengedhetetlen desszertje a híres pozsonyi patkó, a gyerekek felkutatják a karácsonyi ajándékokat. Karácsonytól vízkeresztig gyakran rendeznek jelmezes összejöveteleket, amelyeken az egész falu együtt ünnepel.

 

 

 Pozsonyi patkó. via

 

 

  Bulgáriában szuravacska készül, ez somágakból összeállított bokor, vattával, süteményekkel és erős paprikával feldíszítve. December 28-án, az ártatlan gyermekek napján, a kicsik ezzel elverhetik a felnőtteket. Ami ehető leesik, azt közösen fogyasztják el.

 

 

A szuravacska. via

 

 

  Lengyelországban a karácsonyhoz érdekes népi szokások kötődnek. A vacsorát imával kezdik. Közösen elfogyasztanak egy szelet különleges ostyát amelyen Szűz Mária, József vagy a kis Jézus alakját formálták, tesznek egy fogadalmat, és a haragosok kibékülnek egymással. Az asztalon a teríték közé szalmát raknak, és mindig fenntartanak egy helyet a váratlan vendégek számára. A karácsonyi ünnepek Lengyelországban január 6-án, a háromkirályok napján érnek véget. Az ünnep csúcspontja itt is a szenteste, amikor királynak, ördögnek, angyalnak és pásztornak öltözött gyerekek özönlik el az utcákat. Házról házra járva sütit és pénzt kapnak.

 

 

  Lettországban a helyi szokás szerint a Mikulás a szentestétől kezdve tizenkét napon keresztül minden este hoz ajándékokat a gyerekeknek. A menü szerényes barna borsó, rétes, káposzta és kolbász.

 

 

  Oroszországban a gyerekeknek sokat kell várni, hogy felállíthassák és feldíszíthessék a fenyőfát. Náluk ugyanis, december 25-26 helyett csak január 6-án, vízkeresztkor tartanak nagy ünnepet. A szegényebb emberek is hónapokig takarékoskodnak, az ünnepi vacsora miatt. Az előétel a népszerű zakuszki, a blini (kis élesztős lazaccal, kaviárral töltött palacsinta) vagy a grúz eredetű, virágformájú töltött káposzta. A tehetősebbek a fekete Beluga kaviárt, a szegényebbek a "szegények kaviárjának" nevezett padlizsánkrémet fogyasztják. A gazdag és sűrű szoljanka leves vagy a csípős scsí mellé pirozskit, káposztával, darált hússal töltött vodkás tésztát esznek. Főételként a férfiak által készített perzsa eredetű pilaf áll, ez birkahúsos vagy zöldséges sáfrányszínű rizs. A vacsorát desszertként sajttorta, kuglóf vagy egy szelet oroszkrémtorta zárja.

 

 

Hagyományos orosz karácsonyfadísz. via

 

 

  Franciaországban már december elején fénybe borulnak az utcák. A városok főterén fenyőt állítanak, az út menti fákon sok ezer kis színes égő világít. A kirakatok már jóval karácsony előtt megkapják ünnephez méltó ruhájukat, az áruházak pedig rengeteg játékkal várják a gyerekeket. Az éjféli mise után következik az ünnepi vacsora, amelyen libamáj, szarvasgomba, vadak, halak, gesztenyés liba, vagy pulyka kerül felszolgálásra. Desszertként fehér vagy fekete pudingot és tradicionális francia fatörzset tálalnak, amelyet piskótatésztából készítenek. Franciaország déli részén némileg eltérnek a karácsonyi szokások. Az éjféli mise után, a halászok hallal teli kosarat helyeznek az oltár elé a kis Jézus iránti tiszteletük és szeretetük jeléül. Ezután a családok hazatérnek otthonaikba, ahol elfogyasztják az ünnepi vacsorát. Előételként Boudin blanche-t, tejes, világos színű kolbászt sütnek, amelyet sült, cukros almával tálalnak. Provance-ban a karácsonyi vacsorán nem tálalnak húsételt. Ízletes halételeket fogyasztanak különleges mártásokkal, amelyhez forralt bort isznak. Specialitásuk közé tartozik az articsókás omlett és a 13 különböző finomságból álló desszert, házanként más-más recept szerint. Ez jelképezi Krisztus és a tizenkét apostol utolsó vacsoráját. Nivernaise-ben disznótoros, Elzászban libamáj és savanyúkáposzta, Roussillonban libamáj, osztriga, pulyka, nyúl az ünnepi vacsora. Bretagne-i specialitás, hogy a liba nyakának bőrét megtöltik, megsütik és burgonyapürével tálalják.

 

 

Provence-i karácsonyi dekoráció. via 

 

 

  Belgiumban a gyerekek december 6-án kapják az ajándékot a Mikulástól. A karácsonyfa alá vagy a tűzhely közelében elhelyezett zoknikba csak kisebb dolgok kerülnek. A karácsonyi reggeli különleges édes kenyér. Az ünnepi menü aperitiffel indul, majd tenger gyümölcseivel folytatódik, a főétel pedig töltött pulyka.

 

 

  Dániában már december elején feldíszítik, kivilágítják az utcákat. A gyerekek üdvözlőlapokat küldenek különleges karácsonyi bélyegekkel. A mennyezetre adventi koszorút akasztanak és az együtt kivágott karácsonyfát gyakran saját készítésű díszekkel, dán zászlócskákból álló füzérrel, piros-fehér szívecskékkel díszítik. A hat órai karácsonyi vacsora fő attrakciója a desszert. A tejberizsbe egy mandulaszemet rejtenek, és aki megtalálja, az egy szerencsemalacot kap ajándékba. Vacsora után a papa bemegy a szobába, ahol a karácsonyfa áll, meggyújtja a gyertyákat, majd az egész család énekelve körbetáncolja a fát. A gyerekek a szüleikkel ezután a fa alatt talált játékokkal késő estig együtt játszanak.

 

 

  Görögországban a Karácsony 12 napot felölelő folyamatos ünnep. A december 25-től január 6-ig terjedő időszakot Dodekameronak nevezik (jelentése 12 nap). Ebben benne foglaltatik mindhárom ünnep, a karácsony, az új év és a Vízkereszt.

A görögöknél a karácsonyi ünnepkörhöz nagyon sok legenda, mese, babona kötődik. Azt tartják, a Föld mélyén gonosz manók élnek - nevük kalikandzarosz - akik azzal foglalatoskodnak év közben, hogy a Földet tartó fa törzsét elfűrészeljék. Karácsonykor azonban felhagynak ezzel a bosszantó foglalatossággal, hogy a földre jöjjenek, most már az embereket bosszantani. A házban aztán szörnyű ramazurit csapnak, törnek - zúznak, eleszik az emberek elől az ennivalót. Ezért távol kell őket tartani a háztól, és mivel a tűztől nagyon félnek, a házi tűzhelyben a láng soha nem aludhat ki. Vízkeresztkor aztán a pap által megszentelt víz bűvös ereje visszaűzi óket oda ahonnan jöttek, a Föld gyomrába.

A karácsonyi ünnepkör népszokásai a görögöknél is arra szolgálnak, hogy az eljövendő évre bő termést, egészséget, gazdagságot hozzanak a családoknak. A manók elűzésére szolgáló tűz hamuja varázserővel bír, ebből a földekre szórnak, bő termés reményében. Ekkor sütik a vaszilopitát, egy kenyér félét, amibe fémpénzt rejtenek, aki megtalálja, szerencsés lesz. A kenyeret szépen fel is díszítik, Krétán még kenyérhímző aszzonyok is vannak, akik tésztából cifra rajzokat kanyarítanak a kenyérre. Szokás a kenyeret felszeletelni úgy, hogy minden családtagnak jusson egy szelet belőle, és ezt az asztalnál ülve, közösen elfogyasztani.

 

 

A görögök ünnepi kenyere. via

 

 

A fiatal lányok karácsony reggelén a patakhoz mennek vízért, ebből iszik az egész család. Bizonyos vidékeken a forrást ” meg is etetik”, azaz ételeket tesznek a partjára. Fontos, hogy karácsonykor az egész család, de még a házi állatok is jó és bőséges táplálékot kapjanak. A görögöknél a szerencsét hozó bűvös gyümölcs a gránátalma, mely a jólétet szimbolizálja.

A bőségvarázsló, adománygyűjtő népszokások közül a legfontosabb Görögországban a kalanda. Énekesek járnak házról-házra, egészséget, szerencsét kívánnak a háziaknak, cserébe sonkát, vajat, bort kapnak.

 

 

Sok helyen - főleg a szigeteken - karácsonyfa helyett hajót öltöztetnek fel ünnepi fényekbe. via

 

 

  Angliában októbertől elkezdik feldíszíteni az utcákat, a házakat pirosba és zöldbe öltöztetik. Angliában általában enyhe a tél, sokan pólóban sétálnak az utcákon szilveszterkor is, habár egy időben látni meleg kabátot viselőket is. December 24-én együtt díszítik a fát a családdal, majd a gyermekek ( gyakran a felnőttek is) az utcán éneklik el a megtanult karácsonyi dalokat, ezért cukorkát kapnak ajándékba. Este várják a Mikulást, süteményekkel és portóival. Az óriási zoknik ott lógnak az ágyak végében. Az ajándékokat 25-én, a templomi Istentisztelet után bontják ki. Az ünnepi ebéd elmaradhatatlan része a karácsonyi puding, ami egyáltalán nem olyan, mint nálunk a puding. A gesztenyével töltött pulyka sem hiányozhat az asztalokról.

 

 

Klasszikus angol karácsonyi nappali. via

 

 

  Írországban, december 13-án kezdik az ünneplést, ezt nevezik Little Christmas-nek, azaz Kis Karácsonynak. Karácsony napján gyertyákat állítanak az ablakokba, feldíszítik a karácsonyfát, whiskyt készítenek a Télapónak, a rénszarvasainak pedig répát és elmennek a misére. December 25-én elfogyasztják az ünnepi ebédet, és kibontják a várva várt ajándékokat. Karácsony másnapján rendszerint lóversenyre mennek vagy az utcán énekelnek, mulatnak. Vidéken még mindig elterjedt a Wren Boy-ok, az ócska ruhákba öltözött fiúcskák mutatványa. A gyermekek házról házra járnak, énekelnek és zenélnek egy kis aprópénz reményében.

 

  Spanyolországban a december elején elkezdődő karácsonyi ünnepek fénypontja január 6-a, háromkirályok napja. Karácsonyfát állítanak, és ajándékot a gyerekeiknek, de az igazi ünneplésre a háromkirályok napján kerül sor. A gyerekek reggel ajándékot találnak a csizmájukban, amit természetesen a három király tett bele az éj leple alatt. Az utcákat feldíszítik, és tolongva követik a három király díszes hintóját, akik az este elérkeztével elvegyülnek a tömegben, és a gyerekek legnagyobb örömére egész este együtt járják az utcákat. Az ünnepi fogások közül a legismertebb a mandulaleves és a kemencében sült dévérkeszeg.

 

 

  Svájcban, Zürichben mese villamos fokozza az ünnepi hangulatot, amely körbeviszi a gyerekeket a városon. A villamoson utazó kicsik karácsonyi dalokat énekelnek, és édességeket kapnak.

 

 

 

A mesevillamos. via

  

 

  Svédországban december elejétől adventi naptárral és vasárnaponként egy-egy gyertya meggyújtásával várják a karácsonyt. Kívül-belül feldíszítik a házakat, a jellemző skandináv motívumokkal: piros és fehér virágokkal, fenyőágakkal, gyertyákkal és szalmadíszekkel. A karácsonyfa alá szinte mindenhol bekerül a szalmából készült kecskebak az ajándékok mellé. Az ajándékokat, melyeket kis versek kíséretében adnak át a gyerekeknek, Svédországban a Télapó hozza, az ünnepi vacsora után. Január 13-án az ünnep zárásaként a svéd családok még utoljára körbetáncolják a karácsonyfát.

 

 

  Norvégiában érzelmekkel teli ünnep. A norvégok nem feledik az angolok segítőkészségét a II. világháborúban, és immáron hagyományként minden karácsonykor egy hatalmas fenyőfát küldenek London városának. A családok december elejétől ünnepi lázban égnek, készülődnek a karácsonyfa feldíszítésére, gyönyörű díszekkel ékesítik a házukat, és december 1-jén meggyújtják az első adventi gyertyát. A kapun koszorúk, az ablakokban csillagok, a házak előtt szalmából készült kecskebakok és gabonakeresztek jelzik az ünnepet.

 

Gabonadísz a kerítésen. via

 

 

 A házakat belülről is feldíszítik, és mindent virágba borítanak. December 24-én ellátogatnak a temetőkbe és minden sírra égő gyertyát helyeznek. Érdekes szokás, hogy az ünnepi vacsora után a családok körbetáncolják a karácsonyfát, miközben együtt énekelnek.

 

  

  Finnországban a Télapó, "Joulu Pukki", mint tudjuk a lappföldi Rovaniemi városában él, ami Svédország, Norvégia és Finnország északi része. Saját irodával, sőt postabélyegzővel rendelkezik. A gyerekek minden karácsonykor levelek tömegével halmozzák el. Télen igen rövidek a nappalok, így hát a gyerekek már karácsony délelőttjén útnak indulnak, hogy karácsonyfát keressenek az erdőben. A fenyőt kivágják, hazaviszik, majd feldíszítik. Este az egész család együtt megy a temetőbe, hogy elhunyt hozzátartozóik sírjaira gyertyákat helyezzenek el. A karácsonyi vacsora lazaccal kezdődik, majd sajtleves és sült rénszarvashús követik egymást. Desszertként tejszínes szilvakrémet fogyasztanak.

 

 

  Libanonban egy hónappal karácsony előtt különböző gabona magvakat ültetnek el cserepekbe és várják, hogy a növények kibújjanak. December 24-ére a zöldellő növényekkel két kört alkotnak a karácsonyfa és a karácsonyi barlang körül. A karácsonyi barlang szimbólum, amely Jézus születésének helyét jelképezi.

 

 

 Kenyában a templomokat különböző díszekkel színesítik ki. Szalagokat, virágokat, léggömböket, zöld növényeket tűznek körös körül mindenhová. Az ünnepi vacsorát a szabadban készítik el, nyílt tűzön.

 

 

  Dél Afrikában nyár van karácsonykor. A kiadós ebéd elfogyasztása után a családok felkerekednek, hogy meglátogassák barátaikat. A vendégségben általában finomságokat ajándékoznak egymásnak, ezeket díszes karácsonyi dobozokba csomagolják.

 

 

Nyári karácsonyfa. via

 

 

  Mexikóban a mélyen hívő katolikusok, fontos ünnepe. Mexikóban általában kilenc-tíz család ünnepel együtt. A családok eljátsszák Mária és József útját Betlehembe, miközben december 16-tól 8 napon át házról házra viszik a szent pár szobrát. December 24-én aztán a szobrok bekerülnek a felállított betlehemi oltárokba, a templomokból kihozott kis Jézus szobrok mellé. Az ünnep legfontosabb jelképei itt a gyertya és a szentképek, amelyek gyakran hatalmas kivilágított plakátokon láthatók a városokban.

 

 

Mexikói betlehem. via

 

 

  Új-Zélandon a nyár közepe van ekkor. A legtöbben ezen a napon kimennek a tengerpartra, vagy máshol piknikeznek a szabadban. A meleg időre való tekintettel az ünneplők általában hideg sonkát esznek, amit a felnőttek jégbe hűtött sörrel, a gyerekek üdítővel öblítenek le.
Ukrajnában a Jégapó három rénszarvasa húzza a szánt, amire az ajándékok kerültek. Vele van Hópehely leány is, aki ezüst kék, szőrmedíszítéses ruhát, fején pedig korona formájú hópelyhet visel.

 

 

  Az Egyesült Államokban jellegzetes amerikai ünnep a Hálaadás, amely november utolsó csütörtökén van. Minden család összegyűlik ezen a napon és pulykák milliói sülnek a konyhákban. Ilyenkor emlékeznek az 1620 novemberében az újvilágba érkező zarándokokra. A következő héten kezdődik a karácsonyi készülődés. A Fehér Ház előtt hatalmas karácsonyfát állítanak, amelyen a gyertyákat az elnök és a felesége gyújtják meg. A családok közösen töltik a szentestét, az ajándékokat pedig Santa Claus hozza. Amerikában a karácsony népünnepély. Ajándékozási lázban égnek, az áruházak hatalmas árukínálatot és reklámhadjáratokat zúdítanak az emberekre, karácsonyi show-kat és felvonulásokat is rendeznek. A zoknikat a kandalló fölé akasztják, Santa Claus ebbe teszi az ajándékokat karácsony estéjén.

 

 

  Ausztráliában a lakosság keresztény hagyományokkal rendelkezik, így ünnepelnek, habár a karácsony a nyár közepére esik. Gyakran műfenyőfát díszítenek, elmennek a misére, és megajándékozzák egymást, mint mi. A bevándorlók leszármazottai karácsonykor szívesen felelevenítik az óhaza szokásait, az ünnepi vacsoránál pedig mindenkinél az kerül az asztalra, ami egykor otthon. Egy igazi ausztrál család viszont inkább közös pikniket rendez a tengerparton, vagy barbecue partit a kertben, ünnepi vacsora gyanánt.

 

 

  Izlandon az ünnep január 6-ig a háromkirályok napjáig tart. Egy izlandi legenda szerint 13 kis manó minduntalan megtréfálta és bosszantotta az embereket, különösen a gyerekeket. Ám amióta megjelent a Télapó, a manócskák megszelídültek, és azóta ajándékokat készítenek a gyerekeknek. Ezért a gyerekek már december elején kiteszik a cipőiket az ablakokba. Karácsonykor megtalálják bennük az ajándékokat, de ha rosszak voltak, akkor csak krumplit kapnak.

 

 

  Kanadában az Egyesült Államokhoz hasonlóan, több egymástól eltérő kultúrájú nép él, ezért a karácsonyi szokások is rendkívül sokfélék. A kisebbségben lévő népcsoportok igyekeznek megőrizni eredeti hazájuk ünnepi szokásait, míg a többségben lévő angol ajkú lakosság az amerikai szokások szerint ünnepli a karácsonyt. Az utcákat csakúgy, mint a házak homlokzatát lámpafüzérekkel, fenyőgallyakkal, szalagokkal díszítik. Gyakran előfordul, hogy egy falu vagy város összes fenyőfáját feldíszítik. Az ünnepi vacsora legtöbbször itt is pulyka, de nem hiányozhat az asztalról a juharsziruppal leöntött palacsinta sem, míg a Télapónak tejet, kalácsot raknak a fa alá. A nagyobb kanadai városokban, mint minden amerikai nagyvárosban, hatalmas karácsonyi felvonulásokat és show-műsorokat rendeznek.

 

 

  Japánban a karácsony nem tartozik a tradicionális ünnepek közé, mivel nem keresztény ország, mégis egyre többeket csábít el ez a decemberi ünnep. A mikulás neve japánban Hoteiosho, egy öreg barát, aki a hátán viseli a szemeit. Azok a gyerekek, akik jól viselkednek, dícséretet kapnak tőle. Ma már egyre több helyen állítanak karácsonyfát, és adnak egymásnak ajándékot. Talán a legnagyobb vonzerőt a fények jelentették a japánok számára, az egyik leglenyűgözőbb karácsonyi világítás épp náluk található. 

 Karácsonyfákat még kórházakban is állítanak fel, abban a reményben, hátha segítenek miharabb meggyógyulni a betegeknek. Másik átvett szokás a jászolok felálltása, ill. a karácsonyi torta sütése, mely náluk egy piskótaszerű sütemény sok-sok eperrel és tejszínhabbal.

 

 

Lenyűgöző karácsonyi fények. via

 

 

A japánok karácsonyi tortája. via

 

 

forrás

 

 

 

Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:

szelibernadett


Ha Te is

- szeretsz szép dolgokat alkotni,

- szeretsz kreatívkodni,

- szeretnél magadnak igazi otthont, akkor összegyűjtöttem Neked rengeteg ötletet és inspirációt, hogy segíthessek.

  

Szeli Bernadett

szelidesign@gmail.com 

 



 

KARÁCSONYI KÉSZÜLŐDÉS

 

  Szépen becsomagolt ajándékok, gyönyörűen feldíszített karácsonyfa, sütemények, mennyei illatok, ragyogó fények, meghitt vacsorák, és csupa öröm. Neked is ez a kép jut eszedbe a karácsonyról?

  

Karácsonyi készülődés    >>>

 

Karácsonyi dekoráció, ajándék ötletek, és sok-sok tipp az ünnepekre!!!                     >>>

Ez a webhely cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. Ha többet szeretne megtudni a sütikről, azok kezeléséről és letiltásáról, olvassa el a kapcsolódó tájékoztatót: cookiepolicy.

EU Cookie Directive Module Information